Lennon Morris
Egész héten próbáltam kerülni Jacket, ami nem volt túl könnyű. Zoey gyanakodott mivel, ha feltűnt Jack a láthatáron én menekülőre fogtam a dolgot. Zoey többször is számon kért, de természetesen letagadtam, hogy bármi is lenne.Persze nem tudtam elkerülni a találkozást. Az egyik délután haza felé sétálva került sor.
- Beszélnünk kell!! - mondta indulatosan.
- Nincs miről beszélnünk - próbáltam faképnél hagyni, de ő nem hagyta ennyiben a dolgot. Elkapta a kezemet és maga felé fordított.
- Nem Lennon, igen is beszélnünk kell!
- Mégis miről?
- Nagyon is jól tudod, hogy miről.
- Nem tudom. Avass be!
- Ami a múltkor történt...
- Nem számít mi történt akkor.
- De nagyon is számít. Nagyon tetszel nekem Lennon, sose voltam jó az érzelmek kimutatásában, de így van. Azt akarom, hogy a barátnőm legyél!
- Most ugye viccelsz velem, Jack? Annyi éven át szörnyen viselkedtél velem és most hirtelen az a gondolatod támadt, hogy a barátnőd legyek. Beteges játékot űzöl velem.
- Már számtalanszor elmondtam neked, csak a húgomat akarom megvédeni és a te biztonságod is veszélyben van, ha velünk vagy.
- És, ha össze jönnék veled hirtelen elmúlna a veszély, ami akkor fenyeget, ha veletek vagyok? Tudod mit? leszek a barátnőd, ha végre elmondod az igazat.
- Ezt ne kérd tőlem Lennon! Bármi mást, csak ezt ne!
- Akkor szerintem nekünk nincs több közlendőnk egymásnak. Viszlát, Jack!
Beszélgetésünk után haza mentem és csak akkor tudatosult bennem, hogy mi is történt. Azt gondoltam soha nem vallana Jack szerelmet és mekkorát tévedtem. Az ellenségeskedésből lehet szeretet? Valószínűleg.
Az egész hétvégét otthon töltöttem, ami nem jellemző rám. Nem vagyok egy otthon ülős fajta, bár vasárnap amúgy sem szabad kimenni a házunkból, ez előírás.Szombaton délután gondoltam olvasok egy kicsit, de hamar abba hagytam, mert valaki csöngetett. Én mentem ajtót nyitni és meglepetésemre Zoeyval találtam szembe magam.
- Tudom mit tettél Lennon.
2015. szeptember 12., szombat
2015. június 15., hétfő
6.rész
Zoey Morgan
Miután lefeküdtem ránéztem a faliórámra.
Már éjfél is elmúlott de én képtelen voltam aludni.
Annyi minden járt a fejemben,hogy az álom manó valahogy nem akart hozzám bekopogni.
Nem tudtam milyen érzés kavarog bennem. Egyszerre akartam közelebb kerülni és eltávolodni Ayden-től. Fogalmam sincs,hogy mit akarok. Ő veszélyes..de mégis féltem őt mindentől.
- Zoey ébren vagy? - nyitott be a szobámba Jack.
- Persze. Gyere be. - mosolyogtam rá.
- Figyelj, én nagyon sajnálom, ami a nappaliban történt. De én féltelek, mert a húgom vagy. - hadarta el a mondanivalóját.
- Megértem én, de nem kell mindentől megvédeni. - hajtottam le a fejemet.
Hirtelen csak annyit éreztem,hogy átölel. Hosszú idő után, de végre megint megtette.
Azonnal viszonoztam az ölelését. Éreztem, hogy mások előtt ugyanolyan durva lesz, mint eddig, de itthon biztos voltam abban, hogy megváltozik.
Reggel nagy rohanásban voltam, ugyanis persze, hogy elaludtam.
A nagy sietségben még az ágyam sarkába is sikeresen belerúgtam.
A kapunkban viszont nagyon meglepődtem. Ott állt a négyes csapat. Ayden, Jack és a további két személy.
- Sziasztok - nyögtem ki miután oda értem hozzájuk.
- Szia - mondták szinte tökéletesen egyszerre.
- Indulhatunk? - kérdezte Jack.
- Persze - bólogattam.
És ekkor elindultunk. Jack és a haverjai elől én meg Ayden hátul. Lemaradt velem..
A szemem sarkából néha rápillantottam, de az utat nézte.
Csak mentünk egymás mellett és nem is szólaltunk meg.
- Zoey! - ült le Lennon szünetbe mellém. - Sajnálom. Nem kellett volna.. - kezdte el mondani de félbe szakítottam.
- Én is sajnálom az egészet. Csak tudod ideges vagyok, mert nem tudom mi ez az egész banda és minden olyan furcsa lett - mondtam.
- Megértem. Én is félek és ideges vagyok. De majd együtt megoldjuk, mint mindent. - ölelt át amit rögtön viszonoztam neki.
Tipikusan olyan emberek vagyunk Lennonal akik egy napig összevesznek, majd ki is békülnek. De ennek mi nagyon örülünk. Mert tényleg nagyon régóta vagyunk barátnők.
- Nézd csak kik fürkésznek minket balról - szólalt meg miután elengedtük egymást.
Lassan fordítottam oldalra a fejemet és bizonyosodtam meg, hogy kiről beszél.
Ayden, Jack és mint az úton kiderült James és Aaron.
- Ez bevallom egy kicsit ijesztő. - néztem rá mire felnevettünk.
- Kicsit?! Ez nagyon az. - húzta el a száját.
Suli után már éppen indultam volna haza amikor Ayden megjelent mellettem.
- Van kedved lejönni a parkba velem? - kérdezte.
- Lenne. De tudod..Jack. - vontam vállat.
- Tudja. Mondtam neki, hogy velem leszel. - billentette oldalra a fejét.
- Így már mindjárt más. Mehetünk. - mosolyogtam rá szélesen.
Ő is mosolygott majd kinyitotta az ajtót előttem amin kiléptem.
S elindultunk. Egy baráti találkozóra...vagy esetleg egy randira..
2015. június 14., vasárnap
5.rész
Lennon Morris
A barátságos mosoly mégsem volt, olyan barátságos, mikor rájöttem kihez társul. Az egyik ismeretlen alak volt az.
- Nagy tehetséged van az íjászathoz - dicsért.
- Köszönöm - egy halvány mosolyt eresztettem el, ami inkább hasonlított vicsorhoz - Amúgy ki vagy te és mit akarsz?
- Én James Martin vagyok. Ha jól tudom te pedig Lennon.
- Jól tudod. És mit akarsz?
- Erre sétáltam. Gondoltam ha már megláttalak akkor idejövök hozzád és egyébként is akartam mondani neked valamit.
- Elég bátor vagy hogy ilyen későn sétálgatsz az erdőben.
- Te se vagy gyáva. Szóval tudomásom szerint te vagy Jack húgának a legjobb barátnője.
- Így van.
- Jobban tennéd ha nem barátkoznál vele a saját érdekedben. Sok mindenről nem tudsz és nem is fogsz tudomást szerezni. Most figyelmeztetlek először és remélem utoljára.
- Na ide figyelj Mr. " Szállj le a legjobb barátnődről a saját érdekedben". Te meg jobban tennéd ha békén hagynál engem. Senki sem volt kíváncsi a "jó" tanácsaidra, tartsd meg magadnak - utolsó mondatom után ott hagytam a fenébe.
Biztos voltam benne, hogy Jack vette rá a fenyegetésre. Elővettem telefonom és már hívtam is. Nem akartam be menni a házba és nem akartam véletlenül sem találkozni Zoeyval. Így kihívtam Jacket a ház elé.
- Mit akarsz ilyen későn Lennon?
- Azt, hogy a hülye haverod James megfenyegetett. Jobb lenne ha leállítanád. Alapjáraton azt sem értem, hogy te mért vagy ilyen velem, de hogy még másokat is rám küldesz, azért hogy békén hagyjam a húgod, szánalmas vagy Jack.
- Befejezted? Nem én küldtem rád Jamest. És igen, nem szeretném ha tovább barátkoznál Zoeyval a saj...
- Már te is kezded? Mitől akarod ennyire megvédeni őt?
- Saját magától.
- Miért kéne megvé...
- Jaj Istenem fogd már be! - a lehető leghatásosabb módszerrel hallgatattot el. Megcsókolt.
A barátságos mosoly mégsem volt, olyan barátságos, mikor rájöttem kihez társul. Az egyik ismeretlen alak volt az.
- Nagy tehetséged van az íjászathoz - dicsért.
- Köszönöm - egy halvány mosolyt eresztettem el, ami inkább hasonlított vicsorhoz - Amúgy ki vagy te és mit akarsz?
- Én James Martin vagyok. Ha jól tudom te pedig Lennon.
- Jól tudod. És mit akarsz?
- Erre sétáltam. Gondoltam ha már megláttalak akkor idejövök hozzád és egyébként is akartam mondani neked valamit.
- Elég bátor vagy hogy ilyen későn sétálgatsz az erdőben.
- Te se vagy gyáva. Szóval tudomásom szerint te vagy Jack húgának a legjobb barátnője.
- Így van.
- Jobban tennéd ha nem barátkoznál vele a saját érdekedben. Sok mindenről nem tudsz és nem is fogsz tudomást szerezni. Most figyelmeztetlek először és remélem utoljára.
- Na ide figyelj Mr. " Szállj le a legjobb barátnődről a saját érdekedben". Te meg jobban tennéd ha békén hagynál engem. Senki sem volt kíváncsi a "jó" tanácsaidra, tartsd meg magadnak - utolsó mondatom után ott hagytam a fenébe.
Biztos voltam benne, hogy Jack vette rá a fenyegetésre. Elővettem telefonom és már hívtam is. Nem akartam be menni a házba és nem akartam véletlenül sem találkozni Zoeyval. Így kihívtam Jacket a ház elé.
- Mit akarsz ilyen későn Lennon?
- Azt, hogy a hülye haverod James megfenyegetett. Jobb lenne ha leállítanád. Alapjáraton azt sem értem, hogy te mért vagy ilyen velem, de hogy még másokat is rám küldesz, azért hogy békén hagyjam a húgod, szánalmas vagy Jack.
- Befejezted? Nem én küldtem rád Jamest. És igen, nem szeretném ha tovább barátkoznál Zoeyval a saj...
- Már te is kezded? Mitől akarod ennyire megvédeni őt?
- Saját magától.
- Miért kéne megvé...
- Jaj Istenem fogd már be! - a lehető leghatásosabb módszerrel hallgatattot el. Megcsókolt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)